2023. szeptember 29.
Az elektromos autó eladások csupán az utóbbi időben kezdtek jelentős magaslatokba törni, de nem egyedül csinálták. Ehhez kellett a technológiai háttér, az állami támogatások és a gyártók részéről nyújtott kínálat.A kínálat színesítésével együtt nőtt a kereslet, hiszen sokan megtalálják már számításaikat az elektromos autókban, legyen szó praktikumról, gazdaságosságról vagy kényelemről. Viszont ezek még mindig csak egy felső, felső-közép réteg kiváltságai, hiszen az elektromos autók drágák, pedig a gyártók régóta sulykolják, hogy idővel olcsóbb lesz.
Az akkumulátor ilyen drága?
Az elektromos autók legdrágább alkatrésze az akkumulátor, mely relatíve új szereplőnek mondható az autóiparban. Persze minden belsőégésű motoros autó motorháztetője alatt vagy a csomagtartóban ott a 12 voltos fekete kocka, de az teljesen más tészta. A lítiumos akkumulátor egy sokkal bonyolultabb és komolyabb vezérlést, illetve biztonságot igénylő akkumulátor fajta, amiből ráadásul sokkal több is kell.
Emiatt az ára is magasabb volt a kezdetekkor, hiszen így világszinten a lítium, kobalt és egyéb bányászott alapanyagok értéke is emelkedett. Viszont időközben a gyártási volumen nőtt, ez megint csökkentett az árán és sokáig úgy nézett ki, hogy ez a tendencia marad. Az orosz-ukrán háború okozta energiaválság viszont egy kicsit megállította ezt a zuhanást és enyhe drágulást hozott.
Pedig az akkumulátor árának csökkenése egy gazdaságilag egyszerűen értelmezhető folyamat, annak fényében, hogy milyen mértékben nőtt a volumen. Gondoljunk csak bele, hogy veszünk egy gépet, ami mondjuk kanalakat gyárt. A gép egymillió forintba került, egy kanál meg ezer forint. Ennek fényében ha csak 100 kanalat gyártunk le, a gép nem hozza vissza az árát, tehát ha nem adjuk jóval drágábban a kanalat, egyszerűen nem éri meg. Viszont ha az igény magasabb lesz, több kanalat gyártunk, akkor ezer darabos termelés felett a gép vissza is hozta az árát.
Ez egy nagyon lebutított példa ami sok másik körülményt figyelmen kívül hagy, de összességében arról van szó, hogy az igény - és ezzel együtt a gyártási mennyiség - növekedésével gazdaságosabb lesz a gyártás, olcsóbb lehet a végtermék, esetünkben az akkumulátor.
De akkor mégis mi áll háttérben?
Bár az akkumulátorok ára (kWh-ként nézik az átlagárat) csökken, viszont egyre többet használnak belőle autónként. Mivel a gyártók és a végfelhasználók is szeretnék ha egy villanyautó felvenné a hatótáv versenyt egy belsőégésű motorral szerelt modellel, ezért nőnek az akkumulátor pakkok, tehát hiába olcsóbb ha több kell belőle.
További nehezítést és ezáltal drágulást jelentenek az olyan kiesések, mint a globális chip- hiány. Bár elcsépelt klisé, még mindig igaz, hogy az idő pénz. Az álló gyártósor nem gazdaságos, a raktározás pénzbe kerül, de egy autónál amíg nincs meg a B alkatrész, addig az A is csak áll.
Emellett az autók egyre modernebb és bonyolultabb kütyükkel lesznek tele, az innovációnak meg ára van, legyen szó kényelemről vagy biztonságról. Előbbi jellemzően egy drágább elektromos autó árát nyomja még feljebb, a biztonságot azonban senki sem veheti félvállról.
Néhol mégis lehet csökkenésre számítani
Egy pici mégis felvillant az utóbbi időben, hiszen például az egyik leghíresebb elektromos autókat gyártó vállalat, a Tesla lejjebb nyomta modelljei árait. Ennek az az oka, hogy sorra indulnak be gyáraik és emiatt jobban tudják optimalizálni a termelést, nincs feltétlen kontinensek közötti hajóztatás. Tehát a kanalas példát tekintve: nőtt a volumen, csökkent az egy termékre jutó költség.
Emellett a nyugati országokkal szemben például Kínában figyelhető meg jelentős árcsökkenés az elektromos autók piacán. Bár összehasonlítani nehéz, mert a járműtípusok nagyban eltérnek és a piac összetétele is más, mint a miénk. Viszont hozzánk hasonlóan komoly állami támogatások könnyítik a vásárlók dolgát. Ezeket a közeljövőben csak lassú léptekkel vezetnék ki, emiatt a piaci egyensúly sem borul fel náluk.
Mi lesz vajon a dízel autókkal?
A dízel autók elképesztő népszerűségnek örvendtek a 2000-évek elejétől kezdve azonban a botrányok és a szennyezésének pontos vizsgálata keresztbe vágta karrierjét. A benzinmotorhoz képest égése hatékonyabb, így kevesebbet fogyaszt és az égés során kevesebb szén-dioxid termelődik. Egyéb mérgező gázokból azonban jóval több, így sokan elkezdtek elpártolni tőlük. Ezt a folyamatot tovább erősítette, hogy sok városban tervezgetik a dízelek kitiltását, a vásárlóerő egyszerűen elkezdett kiállni a dízel mögül.
A gyártók pedig olyan járműveket készítenek, amire van kereslet és ha a dízelre nem lesz, akkor lelkiismeretfurdalás nélkül engedik majd el a technika kezét. Hiszen vehetünk hibridet is, ami ugyanannyit vagy akár kevesebbet is fogyaszt mint egy dízel és csak benzint kell bele tankolni, plug-in hibridek esetében pedig néha áramot. Emiatt folyamatosan csökkennek a dízel eladások és egy-két kivétellel a gyártók sem fejlesztenek már ilyen motorokat.
De a technika menthető lenne?
A legnagyobb probléma az égés során keletkező mérgező anyagokkal van. Ezeket ugyan lehet semlegesíteni, de csak drága és bonyolult rendszerekkel, amiktől félnek a vásárlók, egyszerűen nem veszik meg. Ezért az jelenthet megoldást, ha még az égés során semlegesítjük ezeket az anyagokat.
Emiatt kezdtek el egyre többen kísérletezni azzal a megoldással, hogy a gázolaj mellett hidrogént fecskendeznek a dízelmotorokba, amivel az égés tisztasága jelentősen emelhető. Egy ausztrál egyetem kutatóintézete egy speciálisan átalakított dízelmotor károsanyag kibocsátását 85 százalékkal tudta csökkenteni hidrogén felhasználásával.
Ez a megoldás azért lenne jelentős előrelépés, mert még mindig rengeteg olyan terület van az autózásban, teher és áruszállításban, ahol egyszerűen nem kiváltható a dízel üzem. Ezeket a hidrogénes rendszereket viszont úgy tervezik, hogy ne új motort kelljen gyártani, hanem már meglévőket átalakítani egy tisztább jövőért.